Az auótklíma működése

Az autóklíma egy olyan rendszer, mely hűtőközeget keringetve hőt szállít a jármű utastere felől vagy éppen afelé. Ez egy elvileg zárt rendszer, az idő múlásával hatásfoka mégis csökken. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a csökkenés évi 10 %-ot jelent. Emiatt szükséges a nyomás rendszeres ellenőrzése, és szükség esetén az utántöltés.

A hűtést a berendezés következő részei teszik lehetővé: kompresszor, hűtőközeg, kondenzátor, szárító, expanziós szelep, ventilátor, párologtató.

Az autóklíma  rendszerét egy magas nyomású szakasz és egy alacsony nyomású szakasz képezi. A hűtőközeg folyékony, valamint gáz halmazállapotban van jelen a rendszerben, különböző nyomáson és hőmérsékleten. A rendszer működése abban rejlik, hogy ezt a hűtőközeget keringeti: egy helyen felveszi és egy másik helyen leadja az általa szállított hőt.

Magas nyomású szakasz

A rendszer első eleme a kompresszor, melyet a motor főtengelye hajt meg egy szíj segítségével. A klíma bekapcsolásakor növelni kezdi a hűtőközeg nyomását és hőmérsékletét. A magas nyomású és hőmérsékletű hűtőközeg elindul a kondenzátor irányába, majd keresztülhalad a rajta, miközben, csökken a hőmérséklete és folyékonnyá válik. Nyomása azonban nem változik. A hűtés a menetszélnek köszönhetően megy végbe. Amikor a jármű nincs mozgásban vagy a menetszél nem elegendő egy ventilátor támogatja meg a folyamatot.

Következik a szárító, melyben összegyűlik a kondenzátorból távozó, folyékony halmazállapotú hűtőközeg. Itt gyűlik össze a rendszerbe került minden szennyeződés és a nedvesség is. Ezek felhalmozódása meghibásodáshoz vezethet és/vagy gyengítik a klíma hatásfokát.

A negyedik állomás az expanziós szelep, amelyen átaladva folyékonyból gáz halmazállapotúra vált a hűtőközeg (eléri a forráspontot), majd csökken a hőmérséklete és nyomása. 

Alacsony nyomású szakasz

A ciklus vége a párologtató, amely az utastér közelében helyezkedik el. Áthalad rajta a hűtőközeg, aminek következtében lehűl. Egy ventilátor a külső levegőt beszívva, keresztül fújja azt a párologtatón, így juttatva hideg levegőt az utastérbe.

A lehűlt, gáz halmazállapotú hűtőközeg tovább halad a kompresszor irányába és a körforgás folytatódik.

Összefoglalva tehát, a hűtés folyamata 5 lépésben történik:

1. sűrítés
2. hűtés / cseppfolyósítás/
3. szárítás
4. expanziós szelep nyitása adott nyomás elérésekor
5. párologtatás /tágulás, hőelvonás.

A klímagáz tulajdonságaiból adódóan tágulás közben hőt von el az utastérből.

Mire kell figyelni?

Utántöltés

Az autóklíma elvileg zárt rendszer, idővel mégis veszít hatásfokából. Emiatt folyamatosan ellenőrizni kell a nyomását, és szükség esetén után kell tölteni.

Túltöltés

Az autóklíma töltésekor fontos, hogy megfelelő ponton történjen meg a rendszer nyomásellenőrzése. Ha az alacsony szakaszon mérik, előfordulhat a klíma túltöltése, ami ugyancsak meghibásodáshoz vezet.

Szennyeződések a rendszerben

Ha a rendszerben szennyeződések halmozódnak fel, elzárhatják a vezetékeket, eltömődhet az expanziós szelep. Ugyancsak meghibásodást okoz, ha túl sok pára jut a rendszerbe. Ilyenkor elsőként a klíma hatásfoka csökken.

Szagok

Hűtés során a párologtatóra a levegőből pára csapódik ki. (Ennek eredménye, amikor bekapcsolt klímájú, álló helyzetben lévő autó alatt kis tócsát látunk.) Ez a pára ideális környezetet teremt a különböző káros baktériumok és a penész számára, így ajánlatos rendszseres időközönként áttisztítani erre alkalmas speciális készítményekkel..

Használjuk télen is!

Az autóklímát érintő problémák egy részénél a kiváltó ok lehet, ha huzamosabb ideig nem használjuk. Ez főként a téli időszakban jellemző. A huzamosabb ideig tartó pihenő azonban átrhat  arendszsernek. 

Milyen hűtőanyag található egy ilyen rendszerben?

A napjainkban legelterjedtebb hűtőközeg az R134a. Elődeivel ellentétben nem rombolja az ózonréteget és a kevésbé járul hozzá a globális felmelegedéshez.

A 2017. január 1-től gyártott gépjárművekben már kizárólag az R1234yf nevű anyag felhasználásával kerülnek forgalomba, amely minden tekintetben megfelel az Európai Únió 2006/40/ES üvegházhatású gázok kibocsátásról szóló irányelveiben foglaltaknak.