Főoldal>Cikkek>Elkerülhető-e a defekt, illetve az abroncs sérülése?
Elkerülhető-e a defekt, illetve az abroncs sérülése?
Cikkek

Elkerülhető-e a defekt, illetve az abroncs sérülése?

100%-os biztonsággal nem, de némi elővigyázatossággal minimálisra csökkenthetjük az esélyét. A
HTA szakértői emellett arra vonatkozóan is adnak tanácsot, hogy mi a teendő, ha mégis megtörténik
a baj.

1. Óvjuk a gumiabroncsot a sérüléstől!

Nem kellően körültekintő vezetés esetén éles tárgyakba ütközve, illetve járdára történő felállásnál megsérülhet a gumiabroncs. Ilyenkor a gumiabroncs belső szerkezete rejtett, azonnal nem észlelhető sérüléseket szenvedhet. Ha elkerülhetetlen, hogy járdára vagy egyéb akadályra hajtsunk fel, csak egészen lassan, a kereket a járdaszegélyre merőlegesen állítva tegyük. Ellenőrizzünk rendszeresen, hogy a gumiabroncsokon nincs-e sérülés, kitüremkedés vagy belefúródott idegen tárgy. Ez különösen a H, V, W, Y vagy ZR jelölésű – vagyis a nagy sebességgel is használható – gumiabroncsoknál fontos. Kétség esetén forduljunk szakszervizhez.

2. Álljunk meg, elkerülendő a komolyabb sérülést!
Amint észrevettük, hogy defektünk van, minél előbb álljunk meg, a lapos abronccsal továbbhaladva nem csupán az abroncsot, de akár a felnit is tönkretehetjük. (2014. november 1-jét követően csak olyan személyautókat lehet forgalomba hozni, amelyeket felszereltek abroncsnyomás-ellenőrző rendszerrel (Tire Pressure Monitoring System, TPMS). Természetesen ennél régebbi autóknál is érezhető, ha az autó „félrehúz”). Az autópálya leállósávját többek között erre a célra találták ki, de ez nem jelenti azt, hogy biztonságos lenne tartósan itt tartózkodni. Vegyünk fel láthatósági mellényt, a családtagok a szalagkorláton túl
várakozzanak, és mindenképpen tegyük ki az elakadásjelző háromszöget! A teljes értékű pótkerék a legjobb megoldás, ennek hiányában használjuk a mankókereket, és ha valamiért ez sem áll rendelkezésre, használhatjuk a néhány ezer forintért beszerezhető defektjavító folyadékot.

3. Nyárit nyárival, télit télivel
Ha a nyári abroncsokkal szerelt autónkkal defektet kapunk, és a cserét téli mintázatú abronccsal oldjuk meg, drasztikus mértékben romlik az autó irányíthatósága. Nincs az a menetstabilizáló elektronika, amely képes lenne fékezéskor megfogni az így felszerelt autót: akár már egy enyhe ívű kanyarban is letér az ívről, a kocsi hátulja kicsúszik, és kiszámíthatatlan módon alul- vagy felülkormányozottá válik. Természetesen ugyanez a helyzet, ha a téli szett kieső darabját nyárival pótoljuk. A téli és nyári abroncsok anyaga és mintázata nem véletlenül különböző: ezeket egymástól nagyban eltérő körülményekre tervezték. Ezért az az ideális állapot, amikor az autóra felszerelt gumiabroncsok kora, mérete, mintázata és egyéb jellemzői azonosak, ideértve a pótkereket is.

4. Pótkerék: csak ideiglenes használatra
Ha új szettet vásárolunk vagy szerelünk fel, győződjünk meg róla, hogy a pótkerék azonos mintázatú és állapotú a többi abronccsal. Ne feledjük: csak a felszerelt kerekekkel azonos méretű és mintázatú pótkerék nyújt teljes értékű segítséget a bajban. Az úgynevezett mankókereket helytakarékosságból találták ki, de ez csak a javításhoz/cseréhez szükséges ideig javasolt felszerelni, és használatakor ügyeljünk arra, hogy a jármű menettulajdonságai nagymértékben – hátrányosan – megváltoznak. A mankókerékkel felszerelt autóval max. 80 km/órás sebességgel haladhatunk. Ráadásul, a hajtott kerekeken mindenképpen egyforma
abroncsnak kell lennie. Azaz, ha a fronthajtású autónk egyik első abroncsa defektet kap, célszerű valamelyik hátsó abronccsal pótolni, a hátsó kerék helyére pedig a mankókereket felszerelni. Ezért, ha tehetjük, teljes értékű pótkerékkel autózzunk. A tömlő nélküli (tubeless) gumiabroncsba kifejezetten tilos tömlőt helyezni.

5. A defektspray csak szükségmegoldás
A javító folyadékot csak pót- illetve mankókerék hiányában használjuk gyors javításra, rövid távolság megtételére a legközelebbi szakszervizig. Mindenképpen olvassuk el a használati útmutatót: van olyan típus, amelynek gyártója kifejezetten ellenjavallja a defektet okozó tárgy (pl. szög) eltávolítását. Részletes instrukciókat fogunk találni a nyomásra, a sebességre, a megtehető távolságra és persze magára az alkalmazásra vonatkozóan. Ha lehet, olyan típust
válasszunk, amelynek használatakor az autót nem kell emelővel felemelni. A defektes abroncsba nyomott folyadék megszilárdulva ismét használhatóvá teszi az abroncsot, de szakadás vagy repedés esetén nem alkalmazható; jellemzően max. 5 mm-es lyuk tömítésére nyújt segítséget. A szerelőműhelyek nem örülnek, ha egy folyadékkal telenyomott abroncsot szeretnénk „megmenteni”, de technikailag megoldható.

6. 20 perc pihenő
Kellő óvatossággal az abroncs sérülése elkerülhető, a defekt nem. Ilyen esetekben is segít, ha mindig velünk van a megfelelő felszerelés: megfelelő méretű és mintázatú pótkerék (amelynek nyomását rendszeresen ellenőrizzük), hely hiányában mankókerék vagy a defektjavító készlet. A felszereltség része kell, hogy legyen a láthatósági mellény, az elakadásjelző háromszög és az
emelő. Egy kerék kicserélése nem a világvége: az is megoldja 15-20 perc alatt, akinek még sosem volt hasonló esete. Kövessük a gépkocsi használati útmutatóját, nem mindegy pl. hogy az emelővel mely ponton emeljük meg az autót.

Jó utat, defektmentes közlekedést kívánunk mindenkinek!

Forrás:hta.org.hu